Depresszi - Tumblr Posts - Page 2
Mit meg nem adnék azért ,hogy vissza mehessek 1 napra, amikor még teljes szívből,őszintén szerettük és féltettük egymást
Bárcsak mégegyszer úgy megölelhetnélek mint régen...sosem engednélek el
Bárcsak átélhetnék egy régi napunkat újra
Nélküled már soha nem leszek ugyan az az ember
Ugyan úgy hibásak vagyunk mindketten,ezt együtt rontottuk el...
Mikor kiöntöd a lelked valakinek, akit a barátodnak hiszel, majd ránézel, és amit látsz, nem más, mint egy érdektelen tekintet, majd egy;
- Értem.
Mikor a saját szüleid mondják, hogy szart sem érsz.
lol
Sokszor hatalmába kerít a kétségbeesés.
Utálom.
Szétszakad a mellkasom a tehetetlenségtől, attól, hogy ilyen vagyok.
Utálom.
Esténként az ébrenlét, a sírás szélén álló énem, aminek egy csepp könny sem képes elhagyni szemét.
Utálom.
Az esőben való ácsorgás. Az égre emelt fej, majd hangszalagokat károsító, elvetemült üvöltés.
"Dögölj már meg!"
Magamnak szól.
Utálom.
Lehet, hogy jót tett ez a sok szar dolog, ami megtörtént velem eddig az életben.
Hála az égnek, csak 5-ször változott a személyiségem, és még most se vagyok biztos benne, hogy ez az “igazi”.
...inkább kimegyek egy cigire.